Abda

Weboldal

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott.

III. Endre 1292. évi levele az abdai hid mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.

A község Obada néven a 13. században fordult elő először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét.”

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:

„Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!.”

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, \\\"Kossuth\\\" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:

„Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
Ők is vért áldozának
S megválták nemzetök!”
(1849. VI. 28.)

1944 novemberében ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca-folyó partja. 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a németek a jeles költőt, Radnóti Miklóst. Holttestét és egy kockás füzetbe írott utolsó verseit (a „Bori noteszt”) 1946. június 26-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.